COOLTÚRA

VIGYÁZAT! AZ ÉRTÉKELÉS NYOMOKBAN SPOILERT TARTALMAZ!

Fantasztikus írónő, már-már klasszikusokkal maga mögött, elcsépelt, giccses és gyerekes kinézetű borító, közhelyes cím. Amikor először megláttam a könyvet, nagyjából ezek a dolgok ugrottak be először. Ceceliától ezelőtt olvastam az Ui.: Szeretlek és az Ahol a szivárvány véget ér című könyvét. Ezek azok a művei, amit szinte mindenki ismer legalább hallásból (remélem), mert oly annyira jól sikerültek, hogy film is készült belőlük. Így nem is kérdés, hogy A szerelem kézikönyve című könyvének elég nagy elvárásokkal kezdtem neki. Ez sajnos kicsit zötyögőssé tette a kezdeti olvasást, illetve a borító sem örvendeztetett meg annyira.

Az elején nagyon lassan haladtam. Féltem, hogy csalódni fogok és nem üti meg a történet az általam elvárt színvonalat. Később se haladtam gyorsan, de akkor már azért nem, mert nem akartam, hogy vége legyen. 

A főszereplők Christine és Adam. Nem ismerik egymást, szinte véletlen, hogy találkoznak és valljuk be, elég irreleváns is, de erről majd később. Az olvasó már a találkozásuk pillanatában meg tudja mondani, hogy köztük biztosan kialakul majd egy szerelmi szál és nagy valószínűséggel egymásba is esnek a végére. Ez persze megspékelve a szokásos huzavonával, amivel 318 oldalon keresztül kínozzák az olvasót.

Christine Rose egy átlagos nő életét éli, akinek a családja ügyvédekből áll, ő pedig kitörve ebből a közösségből, egy sokkal szerényebb pályán mozog, munkaközvetítőként dolgozik. Ez már alapjában véve is ellentétet szül a családon belül és ennek folyamatosan hangot is adnak Christine testvérei, illetve az apja is. Munkájában sok galiba adódik, főként azért, mert pszichológusnak képzeli magát. Persze ezt csak képletesen értsétek. Nem igazán a munkakeresés a munkája fő motívuma, sokkal inkább az emberek lelki bajaira való megoldáskeresés. Ezt segíti a kismillió Hogyan... könyvgyűjteménye, amikbe görcsösen kapaszkodik. Egy korábbi ügyfele öngyilkosságot követ el Christine jelenlétében és e köré épül a történet alapja.

Adam Basil egy csokoládé gyártó cég következő tulajdonosa. Nem akarja ezt a munkát, de ő a családi vállalkozás örököse. Ehhez jön az is, hogy barátnője, Maria megcsalja őt és mindez azon az estén derül ki, amikor épp el akarja jegyezni. Ezek a dolgok miatt Adam véget akar vetni az életének és épp készül leugrani egy hídról. Ekkor találkozik Christinnel, aki megmenti őt.

Így első olvasásra elég elcsépeltnek tűnik ez az egész és lehet, hogy az is, de egy gyönyörű szerelmes történet bontakozik ki. Christine 2 hetet kap, hogy meggyőzze legújabb öngyilkos barátját arról, hogy az élet szép. Eközben neki is rengeteg problémája van a férjével és a rendőrség sem nézi jó szemmel magánakcióját. Christine segít Adamnak visszaszerezni Mariat, de eközben rájönnek, hogy igazából egymást szeretik. És ezzel el is rontottam 318 oldalnyi izgalmat, bocsi. 

Néha már kedvem lett volna felpofozni a két főszereplőt, hogy vegyék már észre  a másikat, mert hihetetlenül egyértelmű jeleket küldtek egymás felé. A könyv végén viszont sikerült megijednem. Adam hirtelen eltűnt és én tényleg azt hittem, hogy mégis öngyilkos lesz. Elhittem, hogy Cecelia Ahern gonosz módon kiforgatja a megszokott történetek szálait és nem adja meg a beteljesült szerelmet és az igazi románcot, DE (igen ez egy nagybetűs de) szerencsére nem lett igazam. Christine és Adam még ma is együtt élnek, ha meg nem haltak. 

Bátran ajánlom mindenkinek, aki egy laza olvasmányra vágyik. Tökéletes hétvégi bekuckózós program egy jó meleg bögre teával.

Azt mondják, kétszer nem üt be a ménkű. Ez nem igaz. Mármint igaz, hogy mondják, csak nem így van.